3.Rész-Utállak.

Már majdnem 2hete hogy találkoztam a névtelen fiúval.
Meglökött,eltűnt,találkoztunk,majd újra eltűnt,porrá lett.

Így képpen vagyok apámmal.
2hete,hogy se híre,se hamva.
Fogy a pénzem,kaja nincs,számla bőven.
Valamit csinálnom kell.

Utálok buszozni,de amíg be nem fizetem a bírságot,addig muszáj vagyok.
Kisétáltam az állomásra,ahol vettem egy jegyet,majd vártam.
Egy 10perc múlva jött is a busz,és egy 10-15perc alatt bent is voltam a városban.
Ott átszálltam egy ingyenes járatra,és mentem tovább.
Még egy 10perc és ott is voltam a keletibe.
Onnan egy picit sétáltam,és ott is voltam Mamáméknál.
Anyai ági mamáméknál természetesen.
Imádom őket.Csak ők vannak nekem.

*Csöngettem,majd mama kijött az ajtón.*

-Szia kincsem!Gyere be!-Szólt kedvesen nekem.
-Szia mama!*Bementem.*-Válaszoltam.
-Te,Hogyhogy?
-Apát,már nagyon rég óta nem láttam..nincs kaja,szóval gondoltam,hátha tudok itt enni valamit..
-Persze.Van süti is.
-Az a kedvencem.
 Papa?
-Dolgozik.
-Értem.

Megebédeltem,majd mielőtt elindultam volna mama adott 20$-t.
-Papának meg ne mond!-Kacsintott és bement.
Mosolyogtam.

Mamáék mindig szívesen látnak,de csak ritkán látom őket,mert a város másik felén laknak.

Mikor hazaértem,leültem a  tv elé,és elaludtam.

*Csörög a telefon.*

Gyorsan odarohantam.

-Hallo,igen tessék?-Kérdeztem gyanakvóan.
-Szia,lányom!-Mondta apám eléggé iszákosan.
-Szia!..Hol vagy!?2 hete nem láttalak!Azt hittem,hogy már valami bajod esett.
-Jajj..nyugi már.Elmentem,és kész.
-Mit keresel te ott?
-Támadt egy ötletünk,és eljöttünk inni a barátokkal.
-Gratulálok.Én meg itthon vagyok egyedül.
-Nagy lány vagy már!Tudsz vigyázni magadra.
-De...ahjj....gyere haza!A lányod vagyok,nem emlékszel?
-Felnőtt férfi vagyok,megoldom,úgy ahogyan te!
-...*hallgattam.*....Annyira UTÁLLAK!!

*Lecsaptam a telefont.*


-Ő halott.-Mondtam dühödve.

A hangom egyre vékonyabb volt,a szemem könnyekbe fordult,semmi sem lesz olyan,mint rég..