5.Rész-Hajnali órák.

03:08.

*Csörög a telefon.*

 Nagy nehezen kimászva az ágyból,odakullogtam a telefonhoz és kinyomtam.

Visszafeküdtem aludni,de egy fél óra múlva megint csörgött.
Ugyan az a szám.

-Ki vagy és mi a francért hívsz hajnalban?-Förmedtem rá.
-Apryl Mayznnel beszélek?-Kérdezte.
-Igen...miért?
-A Chicago-i rendőrségtől hívom.
 Egy fél órája az apját alkoholmérgezés ügyében beszállítottuk a Chicago-i Dertetno Kórházba.
 Most jelenleg kómában van,de vészesen romlik az állapota.
 Minél előbb jöjjön el ide.
-Persze,máris indulok.
-A viszont látásra.
*Kinyomtam.*

Gondolkodás nélkül tárcsáztam.

-Hallo,igen tessék?-Kérdezte.
-Szia Mama!Apryl vagyok!
-Jajj,szia.Miért..*közbevágtam.*
-Bocsi mama,de nem érek rá beszélgetni.
 Apa kórházban van,de ez nem nagyon lényeges,de a lényeg,hogy gyere el értem és vigyél el létszíves.
-Oké,indulok is.-Mondta,majd letette.


Gyorsan felöltöztem,összepakoltam,bezártam a házat és vártam.

Mama egy öt perc múlva ott is volt,és egy óra alatt odaértünk a kórházba.

Őt bent hagyva,berohantam.

-Elnézést,elnézést.Markus Mayzn melyik szobában van?-Kérdeztem egy idegen bácsitól a földszinten.
-2.emelet/5.-Válaszolta kedveskén.
-Nagyon szépen köszönöm!-Mondtam,majd felrohantam a lépcsőn.

-Apa!Apa!-Robbantam be a szobájába ijedten.

Ő csak ott feküdt.
Mozdulatlanul,s
egyre gyengébben.

Oda húztam mellé egy széket leültem,megfogtam a kezét és vártam.
Hátha fel kel,
de nem kelt fel.

Több órákon keresztül ültem mellette,sírva,reményt várva.Mama addig kint várt.
*Sípolás.*

Hirtelen berohantak az orvosok.
Az egyik elővett egy Defibrillátort.

-HÁTRA!-Üvöltötte,majd elkezdte újraéleszteni apámat.

A harmadik próbálkozásra sem sikerült.

Az orvos lassan eltette a készüléket,rám nézett,és azt mondta:
-Nem lehet mit tenni.


*Kirohantam.*

-Menjünk mama!.-Mondtam,majd lerohantam a lépcsőn.

Mama hazavitt,s éreztem,hogy mardosó szemekkel nézett rám a hazaúton.

Felrohantam az egyik szobába,s becsaptam magam után az ajtót.

Sírva fakadtam.
Folyt belőlem a sírás,az érzelem és a maradék elvesztett életem.